Február 27-e délutánja egy régi, népi hagyomány felelevenítésével kezdődött iskolánkban.

A téltemetés hagyományos népi ünnep, amikor a gyerekek kiszebábot készítenek. A kiszebáb a télűzéshez, a tavasz eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó népszokás kelléke.

Különböző zajkeltő, zörgő hangszerekkel kísérve télűző rigmusokat kiabáltak, énekeltek, és közben a falu, vagy a város főterére vonultak a bábbal. Az itt összegyűlt emberek gondűző cédulákat tűztek fel a kiszebabára, majd bedobták a tűzbe. Helyi szokás szerint a kiszebábot néhol a folyó sodrásába dobták, és a folyó a gondűző cédulákkal együtt elsodorta.

Ezt a hagyományt elevenítettük fel mi is iskolánkban. A gyerekek nagyon lelkesen készítették el a kiszebábokat, és buzgón írták meg a saját gondűző céduláikat. Az elkészült bábokkal, és a léggömbökre ragasztott cédulákkal, énekelve, dobokkal, sípokkal, furulyával, kereplővel, botokkal vonultak az iskola udvara. Itt jelképesen megjelenítettük a „Tisza folyó” vizét, amit énekelve körbejárva osztályonként beledobhatták a kiszebábjaikat, a lufikat kidurrantva pedig a gondűző céduláikat. A napsütés csak ajándék volt, amely emelte a kiszézés hangulatát, mintha maga a természet is együtt ünnepelt volna a velünk.

Ez az esemény nemcsak a múlt hagyományait elevenítette fel, hanem az iskola közösségi szellemét is erősítette. A gyermekek örömmel, és nagy kreativitással vállalták a feladatokat, mindenki számára felejthetetlen élményt nyújtva. A téltemetés ünnepének megrendezése remélhetőleg hosszú ideig színesíteni fogja iskolánk szokásait, megőrizve ezzel a népi hagyományok szépségét.