Mély fájdalommal búcsúzunk Bodzától, attól a különleges terápiás kutyától, aki éveken át csendes, mégis rendkívül erőteljes jelenlétével segítette a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését.

Bodza nem csupán egy kutya volt. Sok olyan gyermek számára, akiknek nehézséget jelent a kapcsolatteremtés, a kommunikáció vagy az érzelmek kifejezése, ő volt az első, akihez bizalommal közeledtek. Egy tekintet, egy óvatos simogatás, egy közös játék – és máris megindult valami: egy szó, egy mosoly, egy kapcsolat.

Különleges értékét nemcsak tanultsága, hanem kivételes temperamentuma adta. Nyugodt, kiegyensúlyozott természete biztonságot sugárzott a gyermekek felé. Jelenléte csendes stabilitást teremtett a foglalkozásokon, ahol sokszor éppen ez a nyugalom segítette a feszültség oldódását és a kommunikáció első lépéseinek megszületését.

Terápiás munkája során számtalan gyermek fejlődésének lett csendes segítője.
Sok esetben ott nyitott ajtót a kapcsolódásban, ahol addig a bizonytalanság, a szorongás vagy a csend volt jelen.
Nemcsak a terápiás munkában volt kiemelkedő: Bodza az országos Kutyafutta verseny többszörösen díjazott résztvevője is volt, bizonyítva intelligenciáját, kitartását és különleges kapcsolatát felvezetőjével.

Hűséges társa és vezetője, Búza-Eleki Anita, szeretettel, türelemmel és szakértelemmel kísérte végig Bodza életének minden fontos pillanatát. Kettejük kapcsolata példa volt arra, milyen mély együttműködés és bizalom alakulhat ki ember és kutya között – különösen akkor, amikor mások segítéséért dolgoznak.

Emléke velünk marad – a terápiás foglalkozások történeteiben, a gyermekek fejlődésében és az értekezletek végének jelzésében , mindazok szívében, akik megtapasztalhatták különleges, nyugalmat árasztó jelenlétét.
Köszönjük, Bodza, hogy velünk voltál, és hogy annyi gyermek útját segítetted szereteteddel.