Aranyossy hangja 2026 – közös szélcsengő a lépcsőfordulóban

Októberben a „Gyermekek és diákok hangja” projektnapon arra kerestük a választ, miért szeretnek tanulóink iskolába járni, és milyen iskolában érzik jól magukat. Diákjaink többsége tanulásban akadályozott, illetve autizmus spektrumzavarral élő gyermek, ezért fontos volt, hogy a véleményüket egyszerű, számukra is érthető formában mondhassák el: egy-egy rövid mondatban, közösen.

Közös szélcsengő

A projektnapon az iskola közösségének közös szélcsengőt készítettünk. A tetején kerek tábla áll „ARANYOSSY HANGJA 2026” felirattal és akvarell rajzzal, amelyet egyik diáklányunk, Nagy Hajnalka Lejla ihletett. Alatta rézcsövek lógnak, köztük pedig kártyák: minden osztály és csoport egy közösen kiválasztott gondolatot írt fel rájuk.

A szélcsengő jelképes: ahogy a szél megmozdítja, a csövek együtt szólalnak meg – ugyanígy szólal meg együtt az iskola minden osztályának hangja. A lépcsőfordulóban kapott helyet, ahol naponta mindenki elhalad mellette.

Hogyan készült?

1. Beszélgetőkörök osztályonként. Mire jó az iskola, és mire nem? Ki mit szeret csinálni, és mit nem? Mindenki szóhoz jutott, és elmondta a véleményét.
2. Közös döntés. Az osztály a sok gondolat közül közösen kiválasztott egyet, ez került fel a kártyára.
3. Összeállítás. A rézcsövek és a kártyák felfűzése, a szélcsengő elkészítése.
4. Kihelyezés. A kész szélcsengő a lépcsőfordulóba került, ahol mindenki láthatja.

A gyerekek gondolatai

• 1. osztály: „Mindenki és elfogadó.”
• 3. osztály: „Sokat játszunk. Tanulunk.”
• 5. osztály: „Barátságok, itt vannak.”
• 8. osztály: „Mert lehet focizni. Mert lehet tanulni.”
• Prizma csoport: „Itt tudok sportolni, vannak a barátaim.”
• Kolibri csoport: „Azért szeretem az iskolát, mert elmondhatjuk, milyen napunk volt tegnap. Sokat játszunk.”
• Szivárvány csoport: „… ebéd van mindig …”
• Mazsola csoport: „A magas elvárások miatt …”

A legtöbbször a barátság és a közösség, a játék és a mozgás, a tanulás, valamint az került elő, hogy itt elmondhatják, milyen napjuk volt.

Láthatóvá és hallhatóvá vált

A gyerekek nagyon élvezték a beszélgetőköröket: jó érzés volt számukra, hogy mindenki szóhoz jutott, és a véleményükre valóban kíváncsiak voltunk. A legemlékezetesebb pillanat a kész szélcsengő megszólaltatása volt – a hangja szinte elvarázsolta a gyerekeket. Így a közös gondolataik nemcsak láthatóvá, hanem hallhatóvá is váltak.

A projektnapot Csordás Makó Ildikó és Varga Emília vezette.